2011. február 2., szerda

Árnyékliliom-Hosta

Gyakran adódik kertünkben olyan terület, amely különleges környezeti adottságokkal rendelkezik. Hobbikertészek számára ezek az adottságok legtöbbször kellemetlenséget okoznak, mivel nehezen találják meg azokat a növényeket, amik az adott helyen is jól érzik magukat. Egyik ilyen környezeti elem a fény, aminek hiánya okoz gondokat a kerttulajdonosoknak. Ház közelében, fák alatt, melléképületek mellett, között bizony gyakran alakulnak ki árnyékos, félárnyékos kertrészek.
Az árnyokos területek beültetésére a legalkalmasabb az árnyéki évelő dísznövények. Szerencsére nagyon sok szép virág tagja ennek a csoportnak, de közülük is kiemelkedik az Árnyékliliom.

Az árnyékliliom őshazája Japán, de számos vadfaj honos Kínában és Koreában is. Fogadott hazája Anglia és Amerika. Igazi nemesítése és gyűjtése e két országban folyik intenzíven. Évente 30-50 új fajtája jelenik meg, melyeknek ára igen borsos, néhány száz dollártól egészen több ezer dollárig is terjedhet. Hazánkban ekkora kultúrája és gyűjtőszenvedélye nem alakult ki. A Nemzeti Hosta Gyűjteményünk Márton Péternek köszönhető, Ő 500-at meghaladó fajtából alakított ki igazi gyűjteményes kertet Nyíregyházán, melyet folyamatosan bővít. A világban 3000-et meghaladó faját, fajtáját és változatát tartják nyilván az árnyékliliomnak.

Növekedési mérete szerint öt kategóriába sorolhatók:

Óriások 70 cm feletti magasságot érnek el, találni köztük 1 méter magasra növőket is. Leveleik átmérője 50 cm is lehet. Nem ritka, hogy virágait 160 (Krossa Regal) centiméteres virágszáron hozzák. Szoliterként, vagy évelőágyak háttereként, vagy cserjefoltok lezárásaként használhatjuk őket.
Krossa Regal
Nagyok 45-75 cm közötti magasságot érnek el. Leveleik, virágszáruk némileg kisebb, mint az előző csoporté, növekedésük azonban még így is robusztus, ezért alkalmazási területük szintén az évelőágyak háttereként, vagy cserjefoltok lezárásaként lehetséges. (Sum and Substance)



Sum and Substance

Közepesek már elfogadható méretűek, 25-45 centiméter közé esik a magasságuk. Leveleik átmérője átlagos 20 centiméter körüli. Évelőágyakba könnyen beilleszthetők (Golden Tiara)

Golden Tiara
Kicsik előszobáját képezik a talajtakaró, vagy kúszó évelők kategóriájának. 15-25 centiméteres méretük nagyon barátságos, ezért alkalmazhatóságukon sem kell sokat gondolkodni. Évelőágyak szegélynövényeként, vagy évelőfoltok előterébe ültethetők. Dézsásba is könnyen nevelhetők, ezért árnyékosabb erkély és balkonkertek igazi díszei lehetnek. (Blue Cadet)

Blue Cadet
Minik igazi gyöngyszemek. Apró méretük miniatűr kertek, árnyas kőkertek elhelyezésére teszi őket alkalmassá. Nagyobb foltok, szőnyegszerű kiültetések is megoldhatók belőlük. (Sitting Pretty, Little Wonder)



Little Wonder


Sitting Pretty
  













Igazi díszük a levélzetük, ezért további csoportisításuk is a levél színe és mintázata alapján történik. Ez alapján az alábbi csoportokat különböztetjük meg:
Medio-variegaták, azaz az egyszínű, de világos levélt sötétzöld sáv szegélyezi. A levél színe a világos zöldtől a sárgán át egészen a fehérig terjedhet. (Cherry Berry)



Cherry Berry

Regal Splendor













Marginaták az előző csoport fordítottja, azaz a sötét színű levéllemezt világos színű szegély zárja le. A szegély sárga, fehér, vagy halványzöld, a levéllemez zöld, vagy kékes színű. (Regal Splendor)
Kékek esetében a levelek hamvaskékek, vagy szürkészöldek. (Camelot)


Camelot

August Moon















Sárgák, a levelek színe a sárgászöldtől az aranysárgáig terjed. Ez utóbbi igen figyelemreméltóan élénk szín tud lenni. (August Moon)
Zöldek, ami külön magyarázatot nem követel. (Black Hills, Baby Bounting, Venus Star, Albopicta)



Baby Bounting

És vannak az egyéb színűek. Például vannak a cirmosak, csíkosak (Green Marmalade), vagy zöld alapon fehér villanásokkal tarkítottak (Spilt Milk), és a nemesítésnek köszönhetően ki tudja még milyen színekkel meg nem jelennek a közeljövőben.



Green Marmalade
  


Spilt Milk











Az árnyékliliomok leveleinek nemcsak a színük, de alakjuk is igen formagazdag:
  • szív (Sagae),
  • kerek (Mohegan),
  • ovális (Scooter),
  • lándzsa (Bitsy Gold)
  • szalag (Medusa)


Sagae

Mohegan















Scooter

Bitsy Gold


Medusa


Felületük lehet:
  • sima (Invincible)
  • erek mentén bemélyedő (Big Boy)
  • gyűrt (Inniswood)
  • kagylósan meghajlott (Abiqua Drinking Gourd)


Big Boy

Inniswood

Abiqua Drinking Gourd
 Levelükön és méretükön kívül némelyik virágai is mutatós. Színválasztékuk nem túl gazdag, de lehet fehér, halványkék, levendula, ibolyakék, lila, csíkos, és cirmos. Szimpla, telt és tömve-teltek. Egyesek illata nagyon erős. Fajtától függően nyár elejétől késő őszig virágoznak.
Gondozásuk nagyon egyszerű. Szerencsére nem igényes növények. Talajban nem válogatnak a homokos talajtól az agyagos földig mindenhol nevelhetők. Természetesen a jó minőségű talajban gyorsabban fejlődnek. Semleges, inkább enyhén savanyú földet szeretnek, ezért jól megélnek a fenyők alatt, rododendronok, erikák társaságában. A kezdeti öntözést meghálálják, néhány év alatt nagy tővé fejlődnek, amikor már a szárazságot is átvészelik. Fagyokra nem érzékenyek, mivel későn hajtanak ki, ezért a késő tavaszi fagyok sem tesznek kárt bennük. Egyes fajtái elviselik ugyan a tűző napot, de erősen napos helyen rosszul érzik magukat, igazi mutatós színeik nem alakulnak ki. Inkább a délelőtti nap érje őket, mint a délutáni. Ha mégis napos helyre kerülnek, akkor gondoskodjunk a gyakori öntözésükről. Kánikulai napokon akár többször is öntözzük őket. Legtöbb napot a sárga levelűek bírják. Talajukat takarjuk fenyőkéreggel, ami kellemes mikroklíma biztosítása mellett a talaj kémhatását is kedvezően befolyásolja, és látványnak sem utolsó.
Betegségük, kártevőjük alig akad. Szívrothadás akkor fordul elő, ha a fagy károsítani tudja a töveket, vagy pangó víz áll körülöttük. Sajnos a meztelen csigák fő fogásukként tartják nyilván őket. Ellenük muszáj védekezni.

2011. január 12., szerda

A virágzás kezdeti lépései.

A virágzás a magasabb rendű növények csúcspontja. Mint minden élőlény, így a növények is törekednek fajuk fenntartására. A magasabb rendű növények ezt a leghatékonyabban a virágzással érik el. A virág megtermékenyül, majd magot érlel, ezáltal faját nemcsak egyszerűen továbbviszi, hanem megsokszorozza.
A növények nemcsak virágfejlesztéssel, és termésképzéssel biztosítják fajuk fennmaradását. Fejlesztenek olyan képleteket is, amik extrém külső környezeti hatásokat is könnyedén átvészelnek. Ilyenek a módosult gyökerek, vagy szárak.
A virág kialakulása nem egyszerű folyamat. Nagyon sok tényező összefüggése, hatása alapján alakul ki. Már a csíranövény kialakulásakor lejátszódnak olyan folyamatok, amik a virágzást megalapozzák.
A virágzáshoz vezető utat szakaszokra oszthatjuk. Ezekben a szakaszokban a növény a külső tényezőkre különösen érzékeny, s ezekre való reagálása váltja ki a virág-és termésképzést. Ehhez azonban egyéb feltételeknek is teljesülniük kell.
Öt ilyen szakaszt különböztetünk meg:
·         hő szakasz,
·         fényszakasz,
·         spektroszkópiai szakasz,
·         fényintenzitás szakasza,
·         tápanyag szakasz.
Az öt szakasz közül eddig kettőt tanulmányoztak behatóbban. Ez az öt szakasz nem azt jelenti, hogy egy növénynek mindegyiken át kell mennie, ahhoz, hogy virágozzon, hanem azt, hogy öt fő csoportba lehet besorolni azokat a tényezőket, amik hatására a növények virágot fejlesztenek. Természetesen előfordul, hogy egy növény virágképződésére több szakasz is hat, azonban nem ez a jellemző.  Az öt közül az elsővel, azaz a hő szakasszal foglalkozom részletesebben, mert ennek van a legtöbb behatása az Amarílisz virágképződésére.

Virág, virágkezdemény, virágzás, virágzat.
Milyen hasonló szavak mégis mennyire mást jelentenek. Fontos ismernünk, hogy melyik szó alatt mit értünk. Nekünk, kertészeknek nem az irodalmi meghatározás a fontos, hanem az, hogy amit az adott időben virág gyűjtőszó alatt látunk a növényünkön, milyen szakaszban van, mit igényel, vagy éppen mit nem igényel annak érdekében, hogy tovább tudjon fejlődni. Márpedig ezek az igények igencsak változnak.
 A virágzás folyamata két fő részből áll:
-          a virágkezdemények kialakulása,
-          a virág fejlődése, felnyílása.
A növények akkor képesek virágozni, ha felnőnek, azaz vagy elérnek egy bizonyos magasságot, vagy egy bizonyos kort. Ez fajonként változó. A virág fejlődése további szakaszokra bontható a:
-          embrionális virágrügy differenciálódásra,
-          egy látszólagos nyugalmi állapotra,
-          és a virágrészek gyors növekedésére, amit majd a virág felnyílása zár.
Nagyon érdekes a növények virágzása és az azt befolyásoló tényezők, és azok hatásai. Néhány érdekes kérdés:
-          Miért épp olyan színű lesz a virág? Mi tudja befolyásolni?
-          Minek a hatására alakulnak ki a virágok?
-          Mért pont annyi szirom alakul ki?
-          Mért pont akkor virágzik?
És még sorolhatnánk tovább. Egyszer a virágzás bővebb tárgyalására is sort kerítek.
Ez a cikk a virágkezdemény kialakulásával foglalkozik.

HŐ SZAKASZ
Röviden azt jelenti, hogy az egyéves, egyéves-áttelelő és a kétéves növények teljes életciklusuk teljesítéséhez, fiatal korban bizonyos ideig alacsony hőmérsékletet igényelnek. Tehát ahhoz, hogy virágozzanak hideghatás kell, hogy érje őket. Ennek a hideghatásnak a nagysága és időtartama fajonként eltérő. Azaz növényenként más-és más hőfokon eltérő hosszúságú ideig van szükség arra, hogy kialakuljon a virágkezdemény.
A hő szakaszt idegen néven vernalizációnak, vagy jarovizációnak is nevezzük. VERNUS=TAVASZ, JAROVE=TAVASZI GABONA.

A növények tudományos nevét latinul adják meg. Kertész szakemberek számára ez a latin név a biztosíték arra, hogy egy név alatt mindenki ugyanarra a növényre gondol. Hétköznapi nyelven egy növénynek akár ötven neve is lehet, ami szinte garancia a tévesztésükre, és akkor még nem is említettem a hasonló nevek összekeverését pl. aranyeső-aranyvessző, vagy liliomfa-tulipánfa.
A tudományos név többnyire három részre tagolódik. Primula denticulata ’Alba’
Az első a gyűjtőnév, nemzettségre, növénycsoportra utal, ez a vezetékneve a növénynek. Primula=Kankalinok. A második a csoporton belül zömében az adott növény egy tulajdonságára utal, itt a növény fogazott szélű levelére Denticulata=fogazott. A második tag a keresztnév. A harmadik pedig még konkrétabbá teszi a növényt, azaz az adott növény egy fajtájára, változatára utaló név, ami sokszor nem konkrét tulajdonságra utal, hanem a nemesítőjére, régebben ez is latin volt, ma már ritkábban. A harmadik részt mindig idézőjelek közé tesszük. Példánkban az Alba latin szó és fehéret jelent. A virág fehér színére utal. Tehát:
Primula denticulata ’Alba’=fehér virágú, fogazott levélszélű kankalin.
A hő szakaszról tömören az alábbiakat érdemes tudni:
1.       Nem minden áttelelő növény igényli. A tavasziak csak igen ritkán kívánják a meleg vernalizációt, ami azt jelenti, hogy a csírázás előtt, vagy alatt 10-12 0C-ot 1-2 héten át igénylik.
2.       Néhány faj őszi és tavaszi jellegű növényként is viselkedik. Alkalmazkodnak a vidék klímájához. Hideg tavaszokon a rövid hideghatást igénylő őszi fajták is biztosan virágoznak, teremnek.
3.       Különböző fajoknak, különböző fejlődési stádiumban van szükségük a hő szakaszra. Azaz a hagymásoknak a hagymába visszahúzódva nyugalmi stádiumban, míg a kétéves (százszorszép, árvácska, nefelejcs stb.) növényeknek tőlevélrózsás állapotban, más fajoknak mag állapotban.
4.       Mesterséges hőkezelés esetén egyenletesebb csírázásra, virágzásra számíthatunk.
5.       A hő szakasz megszakítható, majd folytatható, az így többször adagolt hideghatások összeadódnak.
6.       A vernalizáció visszafordítható, azaz a hideghatásra kialakult pozitív hatást (kialakuló virágkezdemény) magas hőmérséklettel megsemmisíthetjük.

Amarílisz gazdák figyelem!
       A 6.-os pont nagyon fontos. Hiába alakul ki a hagymán belül a virágkezdemény, ha a virág fejlődésének elindulása előtt túl meleg helységbe visszük, és ott akarjuk virágzásra bírni, akkor könnyen előfordulhat, hogy csak sok levelet hoz, virágot pedig nem. Általában a tartósan 20 fok fölötti hőmérséklet fejt ki negatív hatást a virágzásra.
7.       A hő szakasz élettani folyamat, hatására a tenyészőcsúcsban mennek végbe folyamatok, tehát a tenyészőcsúcs alakul át virágkezdeménnyé, nem pedig egy új szerv keletkezik, hanem szöveti differenciálódás zajlik.
8.       Nem ismerjük a folyamat pontos biokémia lefolyását.
9.       Bizonyos esetekben a hideghatást ki lehet váltani hormonos (giberellines) kezeléssel, vagy állandó megvilágítással.
A többi szakasz tárgyalására most nem térek ki. Részletesebben még a fényszakaszról van ismerete a tudománynak. Ez is egy nagyon érdekes terület sok minden múlik a fényen is. Néhány közismertebb növény, melyek virágzását nagyban befolyásolja a fény: Mikulásvirág, Krizantém, Őszirózsa, Korallvirág, Pillangóvirág.

A zöldségfélék világából is hoznék egy érdekes példát a cikk végén. Biztos sokan ismerik már a vöröshagyma termesztés mesterfogásait. Van egy hároméves hagymatermesztés, amikor az első évben elvetik a magot, az kikel, és a nyár végére megfelelő méretű, és minőségű dughagymát nevel. Ezt a dughagymát egyes fajtáknál ősszel, másoknál tavasszal elduggatják és abban az évben szép nagyra nő a hagyma. Igen ám, de mi van akkor, ha virágot hoz, mert ugye a hagyma két éves és a második évben hozza a virágát. Ekkor bizony minél előbb ki kell törni a virágot, mert különben erre fordítja az energiát a növény, így a hagymatest kicsi marad. A hároméves hagymatermesztésnél elérik, hogy csak a harmadik évben hozzon virágot a hagyma. És mindezt a hőkezelés segítségével. A vernalizáció virágzásra gyakorolt pozitív hatását hőkezeléssel megfordítják (6. számú pont) Télen a dughagymát meleg helységben, bent a lakásban, közel a fűtéshez 25 fok felett tárolják, ami hatására visszafordul a virágkezdemény kialakulása, így a kiültetett dughagyma nem fog virágozni.
   Azt gondolom ez is csak azt erősíti, hogy érdemes a kertészkedés elméleti részével is ismerkedni.

2011. január 8., szombat

A hunyor más néven Karácsonyi rózsa, vagy Krisztusgyökér













Botanikai neve feltehetően mérges voltára utal. A görögből származó elnevezés szerint hellein=ölni, bora=étel. A gyűszűvirághoz hasonló glikozidokat tartalmaz, amit szívgyógyászatban használnak.
A keresztény mondavilág szerint annak az istállónak a közelében figyeltek fel az emberek először erre a virágra, ahol Krisztus született.


 








A 16. századtól, főleg német nyelvterületen máig tartó hagyomány, hogy szentestén egy cserép karácsonyi rózsa fehér virágaival díszitik az ünnepi asztalt.
Karácsonyi rózsának is nevezték, mert a fekete hunyor (Helleborus niger) már nagyon korán virágzik, olykor már karácsony idején, s a szerelmes emberek ezzel kedveskedtek egymásnak a szent ünnep idején.


Már az ókorban is jól ismerték, de mint mérges növényt. A gallok például vadászaton ennek levébe mártották nyilaikat, s azt állították, hogy az így elejtett állat húsa sokkal finomabb. A görögök orvosságként használták. Olyan erős volt a hatóanyaga, hogy csak felnőtt férfiakat gyógyítottak vele. Sok más gyógyhatása mellett a dühöngést is gyógyította.





Valamennyi faj gyöktörzses évelő. A helleborus nemzettséghez 22 faj tartozik. Közülük a fontosabbak felsorolva:
Helleborus niger-Fekete hunyor
Helleborus x sternii-Rózsás hunyor
Helleborus torquatus-Díszes hunyor
Helleborus multifidus-Szabdaltlevelű hunyor
Helleborus argutifolius-Korzikai hunyor
Helleborus viridis-Zöld hunyor
Helleborus foetidus-Büdös hunyor
Helleborus dometorum-Kisvirágú hunyor
Helleborus odorus-Illatos hunyor
Helleborus lividus-Mallorcai hunyor
Helleborus purpurescens-Pirosló hunyor



Elterjedési területe: Fellelhetőségének központja a mediterrán térség, de előfordulnak még Kis-Ázsiában és a Kaukázusban is. Termesztőterülete nagyon kiterjedt, színgazdagsága és korai virágzása miatt nagyon kedvelt. Hazánkban is termesztik, de jelentősége nem olyan nagy, mint más európai kultúrákban.


Talajigénye: Általánosságban elmondható, hogy nedves, morzsalékos, jó levegő gazdálkodású, meszes, mélyrétegű, jó vízáteresztő képességű talajokat kedvel. Talajigénye fajtánként némileg eltérhet.
Fényigénye: Kora tavasszal virágzik, bokrok, fák alatt érzi jól magát, ezért félárnyékos helyet biztosítsunk neki.
Telepítésükre legjobb a nyár vége; augusztus-szeptember. Természetben is ilyenkor érnek be magjaik. Erős és húsos viszonylag hosszú gyökere miatt legalább két ásónyom mélységben kell meglazítani a talajt. Az ültető gödörbe szórjunk komposzttal kevert laza földkeveréket és mésztartalmú műtrágyát. Tőosztással a második évtől virágozhat, magvetéssel viszont csak négy év múlva virágzik. Virágot csak akkor fejleszt, ha jól érzi magát. A szaporítgatás helyett azt javaslom, hogy cserepes növényként szerezzük be a kertészeti árudákból.



Különféle méretben, ennek megfelelően eltérő árakon szerezhetők be, de mivel előneveltek már a beszerzés évében virágoznak. 350-500,-Ft-os áron lelhetők fel.
Cserepes hajtatásra is alkalmas. 15-20-as cserépben kell megfelelő méretű tővé nevelni, majd ősszel fagymentes helyen pihentetni. Novembertől mérsékelten meleg helységben, rendszeres öntözés mellett virágoztatjuk. Szép dísze lehet a karácsonyi asztalnak.
A képeket kedves kertész barátomtól, Szakszon Lászlótól vettem át.







  

2011. január 5., szerda

Mikulásvirág-Euphorpia pulcherrima


Az év végi ünnepek közeledtével megjelenik a virágüzletekben az egyik legkedveltebb téli virág a Mikulásvirág-Euphorbia pulcherrima. Attraktív megjelenésének és csábító színeinek köszönhetően nehéz neki ellenállni. Szinte mindenkinek - akinek volt már mikulásvirága - vannak vele kellemetlen tapasztalatai. Nem könnyű megtartani, és ismételt „virágzásra” bírni, sokszor néhány hét alatt teljesen elpusztul, sőt elég egy alapos melléfogás, és pár napon belül lehullatja színes leveleit.
A „virágzást” nem véletlenül tettem idézőjelbe, ugyanis nem a virága a fő dísze, hanem a színes fellevele. Az 1. számú ábrán jellegtelen apró virágait látni.


1. számú kép
Ebben a cikkben röviden bemutatom a növényt, és megpróbálok olyan hasznos tanácsokat adni, amik hozzásegíthetnek ahhoz, hogy sikeresen neveljük a mikulásvirágot.
A mikulásvirág Közép- és Dél-Amerikából származik. Az alapfajból a nemesítésnek köszönhetően napjainkra megközelítőleg 100 fajtát kreáltak. Felleveleinek alapszínei a piros, fehér, bordó, vagy rózsaszín. Ezeknek árnyalataival, mintázataival is találkozhatunk. Van törpe, közepes és egy métert meghaladó magasságú is, kapható szimpla és dupla fellevelű. Egyszóval az ínyencek számára adottak a lehetőségek arra, hogy a karácsonyi dekorációjuknak megfelelő színben és méretben válasszanak mikulásvirágot.
A virág évelő, az alapfaj őshazájában inkább cserje, mint lágyszárú, végleges magassága két méter fölé és nőhet, sűrűn elágazódó, jellemzően cserjeformát ölt. A 2. számú képen egy szabadban nevelkedett mikulásvirág sövényt láthatunk.



2 számú kép - mikulásvirág sövény

Megtört szárából és leveléből a kutyatejfélékre jellemzően tejnedv folyik. Nagyobb mennyiségben elfogyasztva kellemetlen hatásokat idézhet elő emberben és kedvenc háziállatainkban. Érdemes tehát figyelni a kisgyerekekre.
Gyökérzetét hajszálvékony gyökér tömkelege alkotja. Egyik legnagyobb baj forrása pont ez a gyökértömeg, ami vékonyságának köszönhetően pillanatok alatt kiszárad. Őshazájában a trópusi esőerdőkben a talaj állandóan nedves, de nem pangóvizes. Az esőerdők lombfelületének hatalmas párologtató hatására a víz állandó körforgásban van. Amint aláhullik az égből a leveleken legurul az talajszintre, de egy része már a leveleken marad, onnan elpárolog. A talajt elérve abba beszivárog, ahol a mohó gyökerek rögtön fogyasztani kezdik. Ami a sekélyebben elhelyezkedő gyökerek nem tudnak felszívni a talaj mélyebb rétegeibe szivárog, ahonnan a hatalmas fagyökerek szívják ki, ezzel biztosítva, hogy ott ne gyűljön össze, nem álljon meg magas talajvízként, vagy ne keletkezzen felületi belvíz. Ennek a folyamatos vízáramlásnak köszönhető, hogy a talajban egyirányú mozgás alakuljon ki, azaz felülről lefelé, így talajsók nem tudnak felhalmozódni, a felszín felé mozogni, a talaj mindig felfrissül, megújul. Ebből a kis kitérőből következik az, hogy a mikulásvirág:
  • kerüli a pangóvizet,
  • állandó nedvességet, párát igényel,
  • szenved a talaj káros sótartalmától.

Ezt a három tényt ismerve, és alkalmazva szinte garantált a siker. Nézzük, hogyan is gondozzuk.
A birtokunkba került virágot világos hűvös helyre állítsuk. Ez lehet egy hideg ablak, vagy fűtetlen üvegezett veranda stb. Ideális számára a 16-18 Celsius fokos helység. Erősen fűtött meleg, száraz levegőjű lakásokban halálra van ítélve. Javaslom, hogy ilyen helyekre abban a tudatban vásároljuk, hogy csak néhány napig díszít. Megfelelő hőfokú helységben cserepét állítsuk olyan közegre, ami folyamatosan párologtat, de az abban álló vízzel a növény, és a földje közvetlenül nem tud érintkezni. Ilyen közeg lehet az agyag granulátum, folyami kavics, mosott kvarchomok, többrétegű filc stb. Így tudjuk biztosítani számár a párás levegőt. Csak olyan gyakran öntözzük a virágot, hogy a földje ne legyen túl nedves, de ügyeljünk arra, hogy ki se száradjon. Egyszeri kiszáradás a növény életébe is kerülhet. Kéthetente tápoldatozzuk vízben oldott műtrágyával. Vagy a tápanyagot fokozatosan leadó műgyanta bevonatú korszerű tápokkal, amikből típustól függően havonta negyedévente, vagy félévente kell adagolni a földjébe.



Figyelmes gondozás mellett februárig megtartja színes leveleit. Február környékén azonban elkezdi hullajtani leveleit, ami természetes folyamat a mikulásvirágnál. Elkezd alulról felkopaszodni. Azért, hogy ezt megakadályozzuk, vágjuk vissza felére a növényt, és pihentessük. Csökkentsük az öntözést, hagyjuk abba a tápoldatozást, helyezzük hűvösebb, 10-15 Celsius fok közötti helyre. Egészen addig pihentessük így a virágot, amíg a kinti körülmények alkalmassá válnak számára. Ez valamikor május közepe táján érkezik el (bár a mai időjárási körülmények között, akár április elején is kánikula lehet).


Nyárra helyezzük ki a szabadba. Vállalkozó szellemű kertészek bátran kiültethetik a szabad földbe is. Az igényeit azonban sose hagyjuk figyelmen kívül. Tápdús, laza szerkezetű, jó vízelvezető képességű talaj, félárnyékos hely. Kerüljük a tűző napsugarakat, ez ugyanis károsítja a leveleket. Öntözzük és tápoldatozzuk rendszeresen. Az első hajtásokat vágjuk félbe, ezzel tovább dúsítjuk a bokrot, és megakadályozzuk, hogy túl nagy növénnyé fejlődjön. Ősz végére egy haragoszöld, dús lombú növénnyé fejlődik.
Ha nem ültetjük szabad földbe, akkor is szükséges nagyobb edénybe átültetni. Az átültetéshez vásároljunk számára megfelelő földkeveréket. Hasznos lehet, ha a cserép aljába apró szemű mosott kavicsot, vagy agyaggolyót szórunk néhány centi vastagságban.
Ahhoz hogy karácsonyra „virágba” boruljon 70 hosszú éjszakára van szüksége, azaz napi 14 órán át sötétben kell tartanunk. Ezt úgy érhetjük el, ha szeptember végétől minden este sötét helyre rakjuk és 14 óra hosszat ott tartjuk. Ne feledjük, hogy attól a pillanattól, hogy a házba visszük biztosítani kell számára a korábban már leírt hűvös, párás körülményeket.
Remélem sokaknak sikerülni fog megtartani és újra beszínesíteni a mikulásvirágát.





2010. december 15., szerda

A tél virágai

A tél beköszöntével, a nappalok rövidülésével, a levegő lehűlésével elérkezett az idő egy újabb virágcsoport számára. Őket gyűjtőnéven a „Tél virágai”-nak neveztem el. Nyilvánvalóan ők azok, melyeknek kedveznek a téli körülmények. Az csodás színpompás ősz elmúltával hétköznapjainkba beköszönt a szürkeség, amit néha a hó ragyogása felold, de sötét reggelek, és a szürke délutánok nem hatnak vidítóan lelkünkre. Ezt az állapotot tudjuk megtörni a tél virágai által biztosított színekkel.
Érdemes megismerkedni velük, és válogatni közülük a lakásunkba, kertünkbe. Átgondolt tervezéssel elérhetjük, hogy mindig legyen egy vidám színfolt a környezetünkben. Az alábbi sorokban röviden bemutatom a csoport legfontosabb képviselőit, majd igyekszem részletesebb tájékoztatást is adni róluk.
A sort az ősz legnépszerűbb virága a krizantém nyitja, azzal, hogy egyes fajtái egészen az enyhe fagyokat is gond nélkül átvészeli. Sajnos a krizantémmal összekötöttük a temetőt, annak hangulatát, ezért beltéri díszítésre nem szívesen használjuk, ajándékozás terén sem elterjedt. Különleges és hosszúszárú egyedei ritkán virágcsokrokban jelennek meg.
A krizantémot egy nagy kedvenc az árvácska követi. Színvilága szinte kimeríthetetlen. Kétnyári virágként tartja számon a szakirodalom, ezért kora ősszel kiültetve még a hó megérkezéséig szép díszt alkothat. Beltéri körülményeket nem kedveli, de hűvös, világos verandákon, előterekben sikerrel tarthatjuk néhány hétig. A fagyok beállta előtt azonban célszerű kiültetni. Fagytűrése kiváló, a hó olvadásával gyorsan fejlődésnek indul és igazi pompáját kora tavasszal mutatja meg.

Fodros díszkáposzta őszi beültetésben.

Az árvácskával gyakran alkot vegyes ágyást a díszkáposzta. A nemesítésnek köszönhetően egyre nagyobb a forma és színgazdagsága. Nem a virága díszít, hanem a szépen színesedő levele. Nagy hátránya, hogy a kemény fagyokban elpusztul, a szigetelő hóréteg alatt befülled, elrothad, levelei könnyen törnek, melegben nem fejlődik, levelei nem színesednek, ebből adódóan csak ősz és a kora tavasz az az idő, amikor szépen fejlődik, jól mutat. Edénybe ültetve a nagyobb fagyok előtt fűtetlen, ablakkal ellátott garázsba vihetjük, ahol áttelel. Majd a hóolvadáskor ismét kirakhatjuk, így még a tavasz végéig gyönyörködhetünk benne.
Lakásban szintén csak néhány hetet elviselő csarab a következő szép virágunk. A csarab tulajdonképpen díszcserje. Fás szárával, örökzöld növényekre jellemző tulajdonságaival teleinket átvészeli. Kinézete, és virágszíne miatt sokan keverik az erikával. Az erika jellemzően kora tavasszal virágzik, igaz hosszú enyhe ősz esetén már tél elején kinyílhatnak egyes virágai, de tömeges virágpompát tavasz elején várhatunk tőle, ezért ebben az időrendi rangsorban későbbre kerül. A csarab fő színei a világos-és sötétrózsaszín, fehér, mályvaszín. Talajban válogatós, savanyú talajt szereti, ezért más növényekkel nehezen társítható.
A mikulásvirág az első a sorban, ami igazi beltéri virág, legalábbis hazánkban. Őshazájában szabad ég alatt nevelkedik, és más paraméterekkel is rendelkezik. A mikulásvirág sem a virágával díszít, hanem színesedő felleveleivel. Igényes növény, ha nem a neki megfelelő körülmények közé kerül, akkor néhány héten belül elpusztul. Leveleit képes pár nap alatt eldobni. Különlegessége miatt közkedvelt, kereskedelmi ára is mérsékelt, ami további előnye. Alapszíne a piros, de fehér, krém, tarka, ciklámen színekben is kapható. Töretlen nemesítésének köszönhetően évről évre új színek és fajták jelennek meg.
Magyarországon kevésbé ismert növény a hunyor. Aki ismeri az is főként kinti virágként tartja számon, pedig a karácsony egyik kiemelt színfoltja lehet. Igénytelen, kis kertekben, vagy akár árnyas, hűvös teraszokon is könnyen nevelhető és évente virágzásra bírható. Minél erősebb, nagyobb tövet nevelünk belőle, annál gazdagabb virágzással ajándékoz meg bennünket. Virágának színvilága hatalmas. Fehértől a rózsán át a majdnem feketéig terjed. Szimpla és teltvirágú fajtái egyaránt léteznek.
Karácsonhoz nevében is kötődő virág a Karácsonyi kaktusz. A kaktuszokra jellemzően igénytelen, igazi aszkéta virág. Kezdők virágkedvelők is nyugodtan vásárolhatnak belőle. Még nagyon mostoha tartás mellett is hoz némi virágot karácsony környékén. Természetesen, ha egy kicsit kedveskedünk neki, akkor több virágot nevel. Egyre több színben jelenik meg. Virágboltokban zömmel kis méretben kapható, de néhány év alatt nagy bokorrá nevelhető. Szaporítása igen egyszerű.
Novembertől-februárig tartó téli időszak félútján említem meg a hagymás virágokat. Őket még az ősz végén ültetjük el, ahhoz, hogy a legfürgébbek karácsony táján kezdjenek virágozni. Választékuk igen nagy, egyik sztár közülük az Amarílisz. Ide tartozik még a Krókusz, Írisz, Jácint, Nárcisz, Tulipán, Gyöngyike, Hóvirág, Téltemető, Tőzike. Ők az ismertebbek, de természetesen sok faj tartozik még közéjük.
Ahogy a tél szorítása enged, megjelennek a kora tavaszi növények. Sikeres képviselőjük a kankalinok. Nagyon gazdag forma, és színvilággal rendelkeznek. Igazán jól csak a szabad ég alatt érzik magukat, de rövid ideig hűvös világos lakásban is kibírják. Meleg, száraz levegőjű légtérben néhány nap alatt tönkremennek. Megfelelő körülmények között hosszú és dús virágzásra számíthatunk. A kankalin tipikus növénye a régi paraszti házak téli gangjának, vagy fűtetlen előtereknek, ahol a karácsonyfa már megromló állapota mellett szépen díszített.
Szintén tél végi impozáns cserepes dísznövény a cinerária. Nem túl nagy, de annál több virágát ernyőszerűen rendezve hozza, ami szinte a növény többi részét (levél, szár) maga alá temeti. Csodaszép tiszta, élénk színeivel vonzza a tekintete. Virágaink közt ritka szép kék színben is kapható. Hosszú távú megtartása nem egyszerű feladat. A számára kedvezőtlen körülményekre gyorsan és drasztikusan reagál. Túlöntözéskor gyökere napok alatt károsodik, ami a növény teljes pusztulásához vezet.
A Ciklámen kedves kicsi, vagy nagy érdekes alakú virágával mindig a kedvelt növények közé tartozott. Színválasztéka nem túl gazdag, de ezt pótolja különlegessége. Földben található gumójából építkezik, ha számára kedvezőtlen külső körülmények adódnak, akkor visszahúzódik gumójába és megpróbálja átvészelni a rossz időszakot. Talajra és túlöntözésre érzékeny-e két elem a gumó pusztulását is okozza. Nem szereti a meleg helységeket, ekkor gyorsan eldobja kezdetben virágát, majd levelét. Gondozása nem túl egyszerű, mert a kis eltérésékre is rosszul reagál. Átültetéskor ügyelni kell a savanyú talajra.
Erikáról a csarabnál már tettem említést. A két növényt gyakran keverik, mivel nagy a hasonlóság közöttük. Igényeik hasonlók, talajban a savanyút, hőmérsékletben a hűvöset szeretik. Mindkettő cserje. Árszerű leveleik örökzöldek. Benti körülményeket csak rövid ideig viselik el. Az erika tavasszal, még a csarab ősszel, tél kezdetén virágzik. Az erika idős korára jelentős nagyságú tővé fejlődik, melyet ősz végére bimbók (sokszor már színes) borítanak, ezek szinte az első langy szélre kibomlanak, és színes pompommá változtatják a növényt.